Fekete gólya (Ciconia nigra) Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon
fokozottan védett!
Eszmei értéke: 500 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes) Család: Gólyafélék (Ciconiidae) Nem: Ciconia Faj: C. nigra

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó gázlómadár.ElőfordulásNyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig.

Nád (Phragmites australis)Család: Pázsitfüvek (Familia: Poaceae)  1-3,5 m magas, fásodó tövű, évelő, kúszó tarackjaival gyorsan terjed. A nóduszokból gyökerek, hajtások fejlődnek. A szár leveles, levelei akár 50 cm hosszúak, 1-4 cm szélesek, merevek, élesek, kékeszöldek. A virágok sárgásbarna, terebélyes bugában nyílnak. A füzérke 10-15 mm hosszú, a pelyvák rövedebbek a toklászoknál.

Rendkívül fontos szerepet tölt be a vizek tisztításában, élőhelyet biztosít, közvetett és közvetlen táplálékforrás az itt élő fajok számára.

Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)   A sávos szitakötő megtalálható Nagy Britanniától és dél Skandináviától észak Európa nagy részén keresztül, dél Franciaországban, észak Olaszországban, nyugat és dél Svájcban valamint az Ibéria-félszigeten és Algériában, sőt keleten egészen Kínáig is eljut.
Leginkább gyorsfolyású, tiszta vízfolyásoknál és folyóknál találkozhatunk vele, azonban megtalálható a lassú folyású vizekben, csatornákban vagy alkalmanként olyan tavakban, amelyek többé-kevésbé iszapos fenekűek.

Süllő (Stizostedion lucioperca) Egyéb nevek: fogassüllő, sül, fogas
Angolul pike, pike-perch, franciául sandre, németül Zander, olaszul lucioperca sandra.  A süllő egész Európában honos, Nagy-Britanniától egészen Oroszország közepéig. Őshazája Közép-Európa vízrendszere, de megtalálható az Elbában és a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tengerbe torkolló folyókban is. Értékes faj, ennek okán betelepítették Spanyol-, Olasz- és Franciaországba, Dániába, Anglia déli vidékére, Kis-Ázsiába, sőt Algéria és Marokkó egyes természetes vizeibe is.

Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) Puszták által övezett természetes szikes tavakon vagy az ezekből kialakított halastavakon, ártéri morotvákban, holtágakban telepszik meg. A víz fölött röpködve a víz felszínéről vagy a növényzetről szerzi, esetleg röptében kapja el a főként rovarokból álló táplálékát. Fészkét vízi növények szárrészeiből, mélyebb víz felszínén, rendszerint a gyökerező hínártársulás levélzetére rakja. Telepesen költ, fészkei egymás közelében épülnek.

Mezei szil

A többi növény Mezei szil (Ulmus minor) A leggyakoribb szilfaj. Nagytermetű akár a 30 m-es magasságot is elérheti. Növekedése viszonylag gyors, ami különösen fiatal korában szembetűnő. Ez 60-80 éves korában már jelentéktelen, viszont vastagsági növekedése még több száz éves korában is jelentős, ezért tekintélyes átmérőt is elérhet. Jó termőhelyen akár 4-500 évig is elélhet. A zárt erdőkben ritka vendég, inkább az erdőszéleket, legelőket löszmélyutakat szélét, romos, elhagyott fényben gazdag helyeket kedveli.

Mocsári teknős (Emys orbicularis) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Teknősök (Testitudines) Család: Mocsáriteknős-félék (Emydidae) Nem: Emys Faj: orbicularis Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft


A mocsári teknős, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul.

Ne feledd, hétvégén ismét Téli szafari, Január 28-29.
Izgalmas kalandok, barangolások, érdekes tájak a le csapolt mocsár világban.
Nem egy hétköznapi kirándulás, mivel lecsapolt mocsár túráról még nem hallottunk.
Páratlan a maga nemében!
Most ajándék National Geographic DVD a szervezőnek, valamint egy telefonos és kulcs tartós nyakpánt a készlet erejéig mindenkinek.
Részletek a www.tavitura.hu oldalon.

Sügér (Perca fluviatilis)Egyéb nevek: barsling, bules, csapó sügér, dóber, dubér, dübér, fésűshal, kandró, körmöshal, parcs, paris, rappi hóhér, réti durbincs, sigér, singér, sudér, süger, sügre, szolgabíró. Teste oldalról lapított, a testmagasság és test hosszúság aránya vízterületenként változó. Faroknyele feltűnően elvékonyodik. Szája csúcsba nyíló, felső állkapcsának vége nagyjából a szem középvonalának magasságáig ér. Két hátúszója jól elkülönül egymástól.

Egerészölyv (Buteo buteo)  Törzs: Gerincesek Osztály: Madarak Rend: Sólyomalakúak Család: Vágómadár-félékLeírásaSzéles szárnyú, rövid, lekerekített farkú madár. A felsőtest sötétbarna, csőre szarufekete, lába sárga. Mérete 50-55 cm. Az öregek tollruhája nagyon változékony; rendszerint sötétbarnák, alsó felük világosan foltozott. A szárny- és testalj fehéres színezése lehet elenyészõ vagy kiemelkedõ, de szinte sohasem olyan világos, mint a gatyás ölyvnél.

Kocsányos tölgy (Quercus robur) A kocsányos tölgy szabad állásban széles koronájú, kúp alakú, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. Levelei kopaszok, vagy csillagszőrösek, a levéllemezez visszás-tojásdad, a levélváll „fülszerűen” szíves. A levelek rövid nyelűek, majdnem nyél nélküliek, szinte ülők. A levéllemez tagolt, a tagoltság mértéke a lemez csúcsától a válla felé haladva nő, karéjostól egészen az osztottig változik.

Vöröshasú unka (Bombina bombina) Osztály: Kétéltuek (Amphibia)
Rend: Farkatlan kétéltűek (Anura)
Család: Korongnyelvű békák (Discoglossidae)


A víz felszínén békésen lebegve töltik idejük jó részét az unkák. Magyarországon két fajukkal is találkozhatunk, a vöröshasú unkával (Bombina bombina) és a sárgahasú unkával (Bombina variegata). Hazánkban síkvidékeken általánosan elterjedt, de a dombvidékeken is gyakori, sőt helyenként középhegységeinkben is előfordul.

Az udvarlásukról híres lugasépítő madarak néhány faja nem elégszik meg azzal, hogy pompás lugassal csábítsa el a párját, hanem optikai trükköt is bevet a siker érdekében, állítják ausztrál kutatók.

 

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20120120-a-lugasepito-madar-optikai-illuzioval-csabitja-magahoz-a-tojokat.html?source=hirlevel

A ponty (Cyprinus carpio) Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Színezetéről általánosan elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Szájának bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, ami az állat táplálkozását segíti a fenéken lévő táplálék felszedegetésekor. Uszonyai közül a hát-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott.

Dankasirály (Larus ridibundus)LeírásaA vízi élőhelyeken Európa és Ázsia mérsékelt övi övezetében mindenütt gyakori. A háromévesnél idősebb, fehér tollú madarak feje tavasztól őszig csokoládébarna, s ez a szín, ellentétben a jóval ritkább szerecsensirályéval, nem terjed le a tarkóra. ősztõl tavaszig a fejük is fehér, csak fültájékon viselnek egy kisebb szürkésbarna foltot. Az elsőéves fiatalok háta még barnán foltos, a figyelmes szem felfedezi fehér farkukon a fekete szegélyt is.

Hamvas szeder (Rubus caesius)Család: Rózsafélék (Familia: Rosaceae)  A hamvas szeder a rózsafélék családjába tartozó 0,5-1 m magas félcserje. Lefekvő szárai 2-5 méter hosszúra is megnőhetnek. Föld feletti hajtásai 2 évig élnek. Hajtásai vörösesbarnák, rajtuk elszórt, ár alakú tüskékkel. A levelek tövében lévő pálhák lándzsásak. Erősen tüskés hajtásai megfásodnak, majd a második év végén elszáradnak. Virágait és termését a megfásodott egyéves vesszőn fejlődő oldalhajtásokon hozza.

A róka hangja

Vörös róka (Vulpes vulpes) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Ragadozók (Carnivora) Család: Kutyafélék (Canidae) Nemzetség: Rókák (Vulpini) Nem: Vulpes Faj: vulpes    A vörös róka a rókák legismertebb faja, a szárazföldi ragadozók közül a legelterjedtebb. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének tekintik, valamint a házi szárnyasok tolvajának.

A ponty (Cyprinus carpio) Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Színezetéről általánosan elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Szájának bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, ami az állat táplálkozását segíti a fenéken lévő táplálék felszedegetésekor. Uszonyai közül a hát-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott.

Bütykös hattyú (Cygnus olor) Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon nem védett. Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Nem: Cygnus Faj: C. olor

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.ElőfordulásEurópában és Nyugat-Ázsiában él, vizes élőhelyeken.

Széleslevelű gyékény (Typha latifolia)Család: Gyékényfélék (Familia: Typhaceae )  1-2,5 m magas, kúszó, vastag gyöktörzsű évelő. Levelei olyan hosszúak, mint a virágzat, 10-20 mm szélesek, szürkészöldek. A porzós és termős virágtorzsák külön-külön egymás felett, érintkezve helyezkednek el. A termős torzsa 20-30 mm vastag, sötétbarna. A termős torzsa tengelyének kocsányai 1-2 mm hosszúak, a termős virág murvalevél nélküli, a porzó 2-3 mm hosszú.

Európai őz (Capreolus capreolus) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerincesek (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Család: Szarvasfélék (Cervidae) Alcsalád: Őzalakúak (Capreolinae) Nem: Capreolus Faj: C. capreolus   Elnevezések: az őz hímje a bak, nősténye a suta, a fiatal egyedeinek neve a gida.

Az őz vagy európai őz Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.

Harcsa (Silurus glanis) Egyéb nevei: folyami harcsa, leső harcsa, pozsárharcsa, pumaharcsa, sárgaharcsa, szürkeharcsa
Az európai harcsa testi felépítése annyira jellegzetes, hogy csak kevés hallal téveszthetõ össze. Hatalmas, felülről kissé lapított feje a testhosszúság körülbelül 20 százalékát teszi ki. Óriásira tátható szájában sűrű, reszelőre emlékeztető éles, ún. gerebenfogazat található, amely könyen lehámozhatja az óvatlan horgász kezéről a bőrt.

Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vöcsökalakúak (Podicipediformes) Család: Vöcsökfélék (Podicipedidae) Nem: Podiceps Faj: P. cristatus

A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó, karcsú vízimadár.

Gyalogakác (Amorpha fruticosa) Ez az Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül agresszív özönnövény nemcsak kiirthatatlan, de gyorsan terjedő gyökérzete rongálja, lazítja a töltéstestet, s megakadályozza, hogy a fű – amely viszont nagyon hatékonyan védi a töltést az áradások elmosó hatásától – gyökeret verjen a területen. A hullámtérben sűrű állományt képezve lassítja az áradások levonulását, visszaduzzasztva a vizet. A gyalogakác úszva terjed: milliónyi magva az áradásokkor mindenhova eljut a töltésen belül, de sarjakkal is szaporodik.

Mezei nyúl (Lepus europaeus) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha) Család: Nyúlfélék (Leporidae) Nem: Lepus Faj: L. europaeus

  Státusz: nem veszélyeztetett

Szinte az egész világon elterjedt. Természetes elterjedési területe Afrika nyílt szavannáitól, sztyepjeitol és félsivatagjaitól egész Európán keresztül, fel egész az erdőhatárig terjed, Nyugat- és Észak-Ázsia vegyes erdőitől Kína középso részéig, de megtalálható Ausztráliában, Új-Zélandon, Chilében és Észak-Amerika egyes területein is.

Csuka (Esox lucius) A csukafélék családjának legnagyobbra növő tagja, a harcsát követően második legnagyobbra növő ragadozó halunk. Teste hosszúkás, oldalt kissé lapított. Feje lapos, kacsacsőrre emlékeztető. Szája hatalmasra tátható, testének egyharmadát meghaladó méretû halakat is képes elnyelni. Sajátos fogazata a megragadott zsákmány menekülését szinte teljességgel kizárja. A csukának jellegzetes, hegyes, inkább befelé hajló ritkás állófogazata van.

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)LeírásaMérete 48-55 cm. A többi rétihéjától nagyobb termete, szélesebb szárnya és erőteljesebb alkata különbözteti meg. Röpte alacsony, imbolygó; néhány szárnycsapás után hosszan siklik, szárnyát ilyenkor enyhe "V" alakban tartja. Színezete változatos. Az öreg hím háta sötétbarna; a szárnyfedõk és evezőtollak egy része és a farok hamvasszürke. Feje, tarkója és melle sárgásbarnán sávozott, testalja vörösesbarna.

Fűz (Salix) A füzek családjába (Salix) megközelítőleg 600, önálló fajta tartozik. Ezek a fajták nagyon különbözőek aszerint, hogy milyen a talaj igényük, milyen a növekedési jellemzőjük és méretük. Ami a füzek méreteit, illetve növekedési mutatóit illeti, az árterületeken magas fákká nőnek, míg a hegyoldalakon, kúszó bokrocskák–cserjék formájában léteznek. Vannak fajták, amelyek mocsaras területeken terjedtek el, de találhatunk füzet a száraz hegyoldalakon is.

Zöld levelibéka (Hyla arborea) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Farkatlan kétéltűek (Anura) Család: Levelibéka-félék (Hylidae)   Védett, értéke: 2000 forint

A levelibékafélék családjába (Hylidae) körülbelül 500 faj tartozik. Elterjedése Észak-Afrikától Közép-, Dél-Európán és Ázsián keresztül Japánig húzódik. Főleg a síkvidékeken honos, a hegységekben 600-800 m magasságig hatol fel. Európában a Brit-szigetekről, Franciaország és Spanyolország déli-délkeleti részeiről hiányzik.

Egy nádiposzáta repülési rekordja

Fotó: Máté Bence

2011. október 2-án, reggel 9 órakor az MME Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomásán jelölt 13,5 grammos cserregő nádiposzátát fogtak vissza október 4-én reggel 6 órakor az észak-olaszországi Erba város határában, a gyűrűzés helyétől 625 km-re, 11,1 grammal.

Új természetvédelmi filmsorozat készül!

Környezetvédelem határok nélkül címmel magyar-szerb filmsorozat készül 234 ezer eurós költségvetésből, melyet az Európai Unió biztosít a magyar kormány társfinanszírozásával.

 

http://www.ng.hu/Fold/2012/01/uj_termeszetvedelmi_filmsorozat_keszul

Forrás: http://www.ng.hu/Fold/2012/01/uj_termeszetvedelmi_filmsorozat_keszul

Csuka (Esox lucius) A csukafélék családjának legnagyobbra növő tagja, a harcsát követően második legnagyobbra növő ragadozó halunk. Teste hosszúkás, oldalt kissé lapított. Feje lapos, kacsacsőrre emlékeztető. Szája hatalmasra tátható, testének egyharmadát meghaladó méretû halakat is képes elnyelni. Sajátos fogazata a megragadott zsákmány menekülését szinte teljességgel kizárja. A csukának jellegzetes, hegyes, inkább befelé hajló ritkás állófogazata van.

Barkós cinegeAz összes madárA barkós cinege hangjaTovábbi információ a barkós cinegéről  A hímet fekete barkója és alsó farkfedői, a tojót és a fiatalokat hosszú farkuk jellemzi. Hazánkban általánosan elterjedt, a nádasok gyakori fészkelője. Szinte láthatatlanul bujkál a sűrűben, kora tavasztól többnyire párosával. Hím és tojó csilingelő hangon tartja a kapcsolatot egymással. Éneke jelentéktelen, de a hím látványosan dürög párja előtt, miközben tollazata szépségét bemutatja.

Fehér nyár (Populus alba) Család: Fűzfélék Familia: Salicaceae  Az árterek és homoktalajok fafaja, sziken is telepíthető. Az Alföldnek és ártereinknek őshonos fája. Alacsony dombvidékeinken csak szórványosan találjuk meg. Optimális termőhelyei a meleg napfényes árterek, vízpartok, homok- és vályogtalajok. Nagyon fényigényes, de az oldalárnyékolást tűri. A hűvös, hideg termőhelyeken csak sínylődik. Tűri az elárasztást, a vízingadozást, sőt rövid ideig a pangó vizet is.

Kis tavibéka (Rana lessonae) Osztály: Kétéltuek (Amphibia) Rend: Farkatlan kétéltűek (Anura) Család: Valódibéka-félék (Ranidae) Védett, eszmei értéke 2000 Ft



A Magyarországon előforduló ún. zöldbéka fajok - tavi, kis tavi és kecskebéka - közül a legkisebb. A kifejlett állatok testhossza általában 5 cm, testfelépítése megegyezik a másik két fajéval. Jellemzője, hogy combjának hátsó oldala sárgás, narancssárgás színezetű, amely a másik két fajon sosem látható és a combja is rövidebb.

CompóEgyéb nevei: cigányhal, haldoktor, gyászkeszeg, nyálkás czompó, sárhal, tathal, vargahal, varjúhal, zöldike Teste zömök, kevéssé lapított és elég magas. Pikkelyei igen aprók. Szája kicsiny , csúcsállású, a szájzugban 1-1 rövid bajuszszál. Úszói kivétel nélkül lekerekítettek. Testét vastag nyálkaréteg borítja. Színezete a környezet szerint változik: minél mocsarasabb a víz, annál sötétebb. Háta sötétzöld vagy éppen fekete, oldalai zöldes- vagy aranysárgák, hastája sárgás.

Barátréce (Aythya ferina)

Az összes madárA baratrece hangja  

Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon nem védett.Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Nem: Aythya Faj: A. ferina

A barátréce (Aythya ferina) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár.ElterjedésEurázsia, korábban csak Kelet-Európában volt fellelhető, de az elmúlt 100 év során lassan megjelent Közép- és Nyugat-Európában is.

Békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) Egyéb nevek: potnya, vizi kapotnyakCsalád: Békatutajfélék (Familia: Hydrocharitaceae)

A levél kerekded-vese alakú nyeles, úszó, ép szélű. A levélrózsák gyakran indákkal kapcsoltak. A virágok egyivarúak, kétlakiak. A termős virág kocsányos, magános, a porzósak ernyőben állók. A virágkocsány 5-10 cm hosszú. A 3 szirom kerekded, hosszabb és szélesebb, mint a csésze, 10 mm hosszú, fehér színű, tövén sárga foltú.

Kérész- Tiszavirág

„– Idétlen kis fehér kukac Hempergett a homokban. Kérészláb lőn – és éveket Tölt a mély vízfenéken, Olyan hosszú idő után, Hogy egy óráig éljen, Kérésszé vált és ideje Nincs a hivalkodásra, Mivelhogy néhány perc Egész életének határa.”

  Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet. Neki egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul.

Bodorka (Rutilus rutilus) Egyéb nevek: bódorkeszeg, bodri, börke, bürke, göndér, pápakeszeg, pirosszárnyú koncér, tamáskeszeg, veresszárnyú koncér, vörösszárnyú keszeg, vereskeszeg

 Ezüstös testű kissé magas hátú hal, pikkelyei a hátoldalon zöldesfeketék. Úszói vörhenyes színűek. Hasvonala gömbölyded, lekerekített.A test oldalról lapított, magassága élőhelytől függően változó. Állóvizekben magasabb, szélesebb hátú, folyóvizekben nyúlánkabb.

Barátposzáta (Sylvia atricapilla)Az összes madárA barátposzáta hangjaMég több poszáta  Rend: Passeriformes
Család: Sylviidae  Magyarosrszágon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. A poszátafélék családjába tartozó barátposzáta hazánkban a leggyakoribb képviselője e csoportnak. A veréb termetű - 14-20 gramm tömegû - madár hímje és tojója eltérõ színezetû.
A barátposzáta Közép-és Dél-Európában jellegzetes, gyakori faj. Sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokrosokban, kertekben költ, fészkét a bokrok ágaira rakja.

 

Süllőhínáros - békaszőlőhínár (Myriophyllo - Potametum) Az alámerült hínárok legelterjedtebb társulása, amely főleg az Alföldön gyakori. A békaszőlő fajokon kívül süllőhínárok, békaliliom a fő állományalkotó. Kísérő faja: a főleg dunántúli vizekben élő kanadai átokhínár és a melegvizű forrásokra jellemző, akváriumban is tartott csavarthínár.  

 

Európai hód (Castor fiber) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend:
Mókusalkatúak (Sciurognathi) Család: Hódfélék (Castoridae) Nem: Castor Faj: C. fiber   Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
Magyarországon 1988 óta védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft

Az európai, eurázsiai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart.

 

Balin (Aspius aspius)Család: Pontyfélék (Cyprinidae)Élőhely, elterjedésElterjedési területe a Rajnától az Urál hegységig tart. A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó)  megtalálható, ennek ellenére a halászzsákmánynak csak kis részét adja, mivel a nyílt vízben szétoszló állomány sűrűsége igen alacsony. Horgászata viszont jelentős, kiváló sporthal ráadásul a nagyobb példányok is gyakoriak.

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
Az összes madárA bakcsó hangjaTovábbi érdekességeket Herman Ottó 1901-ben megjelent könyvéből  Státusz: nem veszélyeztetett de Magyarországon fokozottan védett!
Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes) Család: Gémfélék (Ardeidae) Nem: Nycticorax Faj: N. nycticorax

A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár.

Agárkosbor (Orchis morio) Család: Orchideafélék (Familia: Orchidaceae)   A kosborfélék családjába tartozó, évelő 20-25 cm-es védett növény. Leggyakoribb kosborfajunk, azonban az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Májustól júniusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található.

Fürge gyík (Lacerta agilis) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Család: Nyakörvösgyík-félék (Lacertidae) Nem: Lacerta Faj: L. agilis    A fürge gyík (Lacerta agilis) egy széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj, amely neve ellenére inkább a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik. A fürgegyík elterjedése, élőhelye Leggyakoribb hazai gyíkfajunk, élőhelyét tekintve igazán nem válogatós, minden terület megfelel neki, ahol akad egy kis meleg.

Halak a Tisza-tóbanVédett halfajok 

Balin (Aspius aspius)
Bodorka (Rutilus rutilus)
Compó (Tinca tinca)
Csuka (Esox lucius)
Harcsa (Silurus glanis)
Ponty (Cyprinus carpio)
Sügér (Perca fluviatilis)
Süllő (Stizostedion lucioperca)

A Tisza-tó madárvilága Ha személyesen is meg akarja nézni a madarakat. Néhány szóban a tó madarairól. Tudta-e?

Név

Hang

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
Barátréce (Aythya ferina)
Barkós cinege (Panurus biarmicus)
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
Bütykös hattyú (Cygnus olor)
Dankasirály (Larus ridibundus)
Egerészölyv (Buteo buteo)
Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
Fekete gólya (Ciconia nigra)
Fekete harkály (Dryocopus martius)
Füsti fecske (Hirundo rustica)
Jégmadár (Alcedo atthis)
Kárókatona (Phalacrocorax carbo)
Kerceréce (Bucephala clangula)
Kerecsensólyom (Falco cherrug)
Kis kormorán (Phalacrocorax pygmeus)
Kis vízicsibe (Porzana parva)
Küszvágó csér (Sterna hirundo)
Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)
Nyári lúd (Anser anser)
Rétisas (Haliaeetus Albicilla)
Szárcsa (Fulica atra)
Szürke gém (Ardea cinerea)
Tőkés réce (Anas platyrhynchos)
Törpe gém (Ixobrychus minutus)
Üstökös gém (Ardeola ralloides)
Vörös gém (Ardea purpurea)
Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)

A Tisza-tó növényei Általános áttekintés  

Agárkosbor (Orchis morio)	Békaszőlőhínár (Myriophyllo - Potametum)
Békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)	Fehér nyár (Populus alba)
Fűz (Salix)	Gyalogakác (Amorpha fruticosa)
Gyékény (Typha latifolia)	Hamvas szeder (Rubus caesius)
Kocsányos tölgy (Quercus robur)	Mezei szil (Ulmus minor)
Nád (Phragmites australis)	Nyári tőzike (Leucojum aestivum)
Nyílfű (Sagittaria sagittifolia)	Rucaöröm (Salvinia natans)
Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)	Sulyom (Trapa natans)
Süntök (Echinocystis lobata)	Tavi káka (Schoenoplectus lacustris)
Tündérfátyol (Nymphoides peltata)	Tündérrózsa (Nymphaea alba)
Vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)	Vesszős füzény (Lythrum virgatum)
Virágos köris (Fraxinus ornus)	Vízitök vagy tavirózsa (Nuphar lutea)

A Tisza-tó állatai Néhány szóban a tó állatairól.  

Név

Hang

Fürge gyík (Lacerta agilis)
Hód (Castor fiber)
Kérész - Tiszavirág
Kis tavibéka (Rana lessonae)
Levelibéka (Hyla arborea)
Nyúl (Lepus europaeus)
Őz (Capreolus capreolus)
Róka (Vulpes vulpes)
Vöröshasú unka (Bombina bombina)
Mocsári teknős (Emys orbicularis)
Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)
Törpedenevér (Pippistrellus pippistrellus)
Varangy (Bufo bufo)
Vidra (Lutra lutra)
Vízidenevér (Myotis daubentoni)
Vízisikló (Natrix natrix)

A Tisza-tó élővilága  

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre.

Tisza-tó

 

 

Téli Szafari
Páratlan élmény és felfedezés, gyalog a Tisza-tó lecsapolt mocsár világában.
Vad csapáson a rezervátum nád és gyékény rengetegében, valamint erdei ösvényein.
Ritka látvány a vidra várak megfigyelése egészen közelről.
A vaddisznók és őzek nyomában, vadak által kijárt úton.
Hogyan készítik téli vackukat és hol alszanak az itt maradt állatok?
Hol rejtőznek és hol gyülekeznek a madarak?
Ismerjük meg! Izgalmas és kalandos gyalog túráinkon

Az időben jelentkező vendégek ajándékba kapnak,
-National Geographic DVD-t, vagy A túrákat Tiszafüred 33-as fő út mentén található Fehér Amur csárda parkolójából indítjuk.