Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A fürge gyík (Lacerta agilis) egy
széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj, amely neve ellenére inkább a
lassabb mozgású gyíkok közé tartozik.
A fürgegyík elterjedése, élőhelye
Leggyakoribb hazai gyíkfajunk,
élőhelyét tekintve igazán nem válogatós, minden terület megfelel neki,
ahol akad egy kis meleg. A magas füvű, nedvesebb területeket, a napos
lejtőket, a nyílt vagy csak kevéssé bokros réteket, gyepeket különösen
kedveli. Európai előfordulása kihagyja Nyugat-Franciaországot, az
Ibériai-félszigetet, Olaszország legnagyobb részét, Görögország déli
felét és Norvégiát. Keleten áthúzódik Ázsiába is. Hazánkban sík-, domb
és hegyvidéken mindenütt gyakori, a lakott településektől az
erdőszélekig.
Általános leírás
A fürge gyík általában 20-23
centiméter hosszú, de akár a 27 cm-t is elérheti. Teste zömök (szemben a
zöld gyíkkal, amely nagyobb, hosszabb és karcsúbb), farka ellenben
meglehetősen hosszú kb. 1,5 szerese a testének, a nősténynél rövidebb.
Végtagjai vastagok, feje széles és rövid. A nemek méretüket tekintve
hasonlóak, de színezetük alapján könnyen meg lehet őket különböztetni. A
hím oldala zöldes, párzási időben élénk fűzöld, háta két élén
sötétbarna sáv fut, amelynek a közepén világos, fehéres foltok
sorakoznak. Hasoldala kékes vagy zöldes fehér, porcelánszínű, fekete
pöttyökkel, végtagjai az oldalával megegyező színűek. Combpórusai
feltűnőek, nagyobbak, mint a nőstényé, kilátszik belőlük a nemek közötti
jelzéshez használt viaszos illatanyag. A nőstény háta a híméhez
hasonló, de oldalán kevés a zöld szín, inkább az is barnás, szürkés vagy
sárgás árnyalatú. Hasa élénksárga, halvány vajszínű vagy fehér, fekete
pöttyökkel. A fiatal egyedek színe eltér az öregekétől, egyszínű barnák,
oldalukon sötéttel keretezett fehér szemfoltok sorakoznak. A fürge
gyíknak ismeretes olyan színváltozata is, amelynek hátáról hiányoznak a
fehéres foltok, azok helyét egy széles vörösbarna, rézvörös, esetleg
barnásszürke vagy narancsszínű sáv foglalja el (vöröshátú fürge gyík).
A fürge gyík élőhelyét és egyéb ökológiai
körülményeit tekintve meglehetősen igénytelen. A fürge gyík október
elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök
között, lyukakban. Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik, bár
meglehetősen korán megkezdi táplálék- vagy párkereső körútját. Kora
reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát
különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, sáskák, bogarak,
százlábúak, méhek, darazsak, poloskák sőt gyakran kisebb gyíkokat is
elejt. Egész nap aktív, bár az erős napsütést inkább kerüli. Szeret a
fűcsomók közti nyílt foltokon napozni, és jól viseli mind a magas, mind a
viszonylag alacsony hőmérsékletet. Gyakran található együtt más
fajokkal, így a zöld gyíkkal, a homoki gyíkkal, az elevenszülő gyíkkal,
vagy akár a fali gyíkkal is.
A párzási időszak májusban érkezik el, ilyenkor az esetleg összetalálkozó hímek vehemens, bár komolyabb sérüléssel sosem járó harcot vívnak, melynek legfeljebb egy-egy alapvetően is ledobható farok esik áldozatul. Kb. 5-6 hét után ássa el nőstény puha héjú tojásait az avar vagy kövek alá. A rejtekhelyre később földet is kapar, hogy melegen tartsa a 8-12 tojást. A kelési idő a hőmérséklettől függ, de általában két hónap. A fiatal fürge gyíkok július-augusztus fordulóján kelnek ki, és azonnal megkezdik önálló életüket, az idősebb egyedeknél általában később is vonulnak telelni. A fürge gyík az időjárástól függően október második felétől március közepéig telel az avarban, kövek alatt, fagymentes helyeken.
A fürgegyík védelmeEgyelőre általánosan elterjedt faj, így közvetlenül nem veszélyeztetett, azonban számukat nemcsak a rézsiklók, a sünök, a madarak, az egerészölyv, a sün és házimacskák pusztítják, hanem az ember és az időjárás is. Az ember elpusztítja az élőhelyeit, míg a szélsőséges időjárási viszonyok meghatározzák a tojások számát. A gyom- és rovarírtókkal kezelt területekről szintén kipusztulnak. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. Eszmei értéke 10 000 forint.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!