Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
  A
Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza
hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a
Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A
duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette
lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat
eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai,
hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A
Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú
tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy
található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-,
közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai
jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a
mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet
aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg
a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó
hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima).
A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem
meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum albo-luteae) állományok figyelmet érdemelnek.
|
|
A környezeti tényezők változása magával hozta a planktonikus és
bentonikus élőlények minőségi, mennyiségi változásait is. Mivel a
Tiszában magas a növényi tápanyagok koncentrációja, a fitoplankton fő
limitáló faktora a hőmérséklet és a lebegőanyag-tartalom. Az éves
változások az áradáshoz köthetők. Az áradás során alacsony faj- és
egyedszámok jellemzőek kovaalga dominanciával, míg apadáskor a
hullámtérből állóvízi elemek is bekerülnek a folyóba. A duzzasztás
idején a zöldalgák aránya növekszik. A tározótérre globálisan a
viszonylag stabil, fajgazdag és változatos fitoplankton jellemző. Az
egyes medencékben - eltérő környezeti adottságaik miatt - különböző
mennyiségű és minőségű állomány található. Ebben meghatározó a nyílt
víztér és a növényállomány aránya, a vízmélység, és a kitettség.
|
 A
duzzasztott Tisza zooplankton állománya a vízjárás szeszélyes változása
következtében igen változékony. Árvíz idején kis faj- és egyedszám
jellemző. A nyári időszakban a folyó zooplanktonjának összetétele mind
faj, mind egyedszám tekintetében hasonló a tározó nagy medencéinek
állóvízi planktonjához. A tározóban a kerekesférgek (Rotatoria) és kisrákok (Cladocera, Copepoda) csoportja összességében a sekélyvizű ökoszisztémákra jellemző fajösszetételt mutatja.  Az
egyes medencékben a makrofita növényállományok által létrehozott zárt
vízterekben mozaikos szerkezetű zooplankton állomány alakul ki. Ez a
mozaikosság az árvízi időszakokban csökken. A szukcessziós folyamatok
hatására az euplanktonikus elemek a mélyebb vízterek, (Abádszalóki-öböl,
Poroszlói-medence egy része), valamint az öblítőcsatornák által
közvetlenül befolyásolt területeken lesznek dominánsak. A zártabb,
sekély vizű elmocsarasodó területeken a növényzet között élő (metafiton)
fajok és az üledékfauna tagjai dominálnak.
|
|
A tározótér bentonikus faunája összességében közepesen gazdagnak
mondható. Jellemző rá az állóvízi fauna dominanciája. A zooplanktonhoz
hasonlóan itt is eltérések tapasztalhatók az egyes medencék állományának
mennyiségi és minőségi viszonyaiban. A zártabb, növényzettel borított
területeken a biomassza némileg magasabb, mint a nyílt vizes
területeken, de a mocsarasodás következményeként itt a szélsőséges,
oxigénhiányos állapotot is elviselő kevéssertéjűek (Oligochaeta), és árvaszúnyog lárvák (Chironomidae) vannak nagyobb arányban jelen.
|
 A
kiskörei duzzasztás és tározás hatására bekövetkezett változások
nagymértékben átalakították a Tisza Kisköre-Tiszabábolna közötti
szakaszának halállományát is. Összességében jellemző a folyóvízi fauna
faj- és egyedszám csökkenése. A duzzasztás, de még inkább az árasztás
révén azonban kialakult egy jellegében a korábbitól eltérő, annál sok
tekintetben változatosabb élőhelykomplex, amelynek adottságai kedveztek
egyrészt a szinttáj limnofil fajainak szaporodásához, másrészt
elősegítették a primer és szekunder produkciót, ezzel a hal- biomassza
növekedését is. A halfauna összképe alapján a tározó területére eső
folyószakasz a dévér-zóna alsó szakaszához tartozik, természeti értékét a
tározó nagyfokú mozaikossága révén kialakult egyedülállóan változatos
szerkezetű halegyüttesek adják. A környezeti adottságoknak megfelelően a
 folyómeder,
a tározótér, valamint a tározótérben található holtmedrek halfaunája
eltér egymástól. A duzzasztott folyómederben leggyakoribb fajok a karika
keszeg, dévérkeszeg, ezüstkárász (Carassius auratus), a gazdasági szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty (Cyprinus carpio), a süllő (Stizostedion lucioperca), a harcsa (Silurus glanis) és a csuka (Esox lucius).
A magasabb fajszám a ritkának tekinthető reofil fajoknak köszönhető,
amelyek mind a mai napig színesítik e terület faunáját. A tározótér és a
holtmedrek fajszáma alacsonyabb, itt az állóvízi körülményekhez
alkalmazkodott limnofil fajok dominálnak pl. a dévérkeszeg (Abramis brama), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), naphal (Lepomis gibbosus), tarka géb(Proterorhinus marmoratus), a ragadozók közül a csuka (Esox lucius) és süllő (Stizostedion lucioperca) mellett igen elterjedt a balin (Aspius aspius). A holtmedrek zártabb vizeiben kiemelkedik a növényállományokhoz kötődő   fajok aránya (szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), sügér (Perca fluviatilis)) és ugyanitt a stagnofil fajok (compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius), ezüst kárász (Carassius auratus), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia), kurta baing (Leucaspius delineatus), lápi póc (Umbra krameri)) gyakorisága is magasabb.
|
 A
Tisza-tó sekélyvizű, vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű
élőhelyek, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebéka
fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli béka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak (Natrix natrix) és mocsári teknősnek (Emys orbicularis).
|
 A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése. Kiemelendő a kiskárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
fészkelése. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő és táplálkozó helye a
vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás
meghatározó.
|
|
Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód (Castor fiber), valamint a mindenütt jelen lévő vidra (Lutra lutra).
|
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!