Tavitura: Kérész- Tiszavirág

Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 38 db
  • Videók - 137 db
  • Blogbejegyzések - 160 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 4 db

Üdvözlettel,

TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 38 db
  • Videók - 137 db
  • Blogbejegyzések - 160 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 4 db

Üdvözlettel,

TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 38 db
  • Videók - 137 db
  • Blogbejegyzések - 160 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 4 db

Üdvözlettel,

TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 38 db
  • Videók - 137 db
  • Blogbejegyzések - 160 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 4 db

Üdvözlettel,

TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Kérész- Tiszavirág
   „– Idétlen kis fehér kukac
Hempergett a homokban.
Kérészláb lőn – és éveket
Tölt a mély vízfenéken,
Olyan hosszú idő után,
Hogy egy óráig éljen,
Kérésszé vált és ideje
Nincs a hivalkodásra,
Mivelhogy néhány perc
Egész életének határa.”
  Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet. Neki egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul. Még emésztőrendszere sincs, minek arra az egyetlen napra? A tiszavirág igen gyenge repülő - lepottyanhatnak akár egy-egy légfuvallat, egy leeső vízcsepp hatására, vagy ha egymásnak repülnek. A Tisza az utolsó oázisok egyike, amelynek iszapos medrében még mindig fejlődik ez az igazán különleges rovar. A tiszavirág rendszerint minden év júniusában jelenik meg, amikor egyetlen rajjá fonódva ez a sok kis apró lény előadja életének első és egyetlen szerelmi táncát.
A kifejlett kérész teljes életideje rendszerint csupán néhány óra, ezért emlegetik a rövid ideig tartó eseményeket kérészéletűeknek.

A napnyugta magával ragadja erejüket, amelyet hosszú éveken át gyűjtöttek a sötét folyófenékben. Néhány óra leforgása alatt tanúi lehetünk a természet képzelőerejének, ami e törékeny teremtményekben nyilvánul meg. A tiszavirág rendkívül kényes teremtmény, szenynyezett vízben nem virágzik. Ha nem táncol júniusban, azt jelenti, hogy baj van a folyóval. Így nemcsak a folyó jelképe, hanem a vízminőség jelzője is, mivel tiszta, oxigénben dús vizekben tudnak csak zavartalanul fejlődni.

Kérészek (Ephemeroptera)

Törékeny testű rovarok, kis fejükön az árszerű csápok mellett nagy szemeket látunk, amelyek különösen egyes hímeken feltűnően kidomborodnak (turbánszem). Az imágók nem táplálkoznak, szájszerveik visszafejlődtek. Szájrészei csenevészek, a kifejlet rovar rövid életében semmi táplálékot sem vesz magához. Az elülső szárny nagy, háromszögletű, a hátsó szárny olykor hiányzik. Nyugalomban függőlegesen összecsapva tartják. Megnyúlt elülső lábukat tapogatásra, a hímek párzáskor fogólábként használják. Csápjai meglehetősen hosszúak, ostorformák.  A hímek sokkal nagyobb tömegben jelennek meg, mint a nőstények. Mindkét tenyészegyén nyári estéken hatalmas rajokban röpked a folyók partjain ide-oda, nappal a parti növényeken csendesen pihennek s a fajfentartásra vonatkozó ténykedésük befejezése után elpusztulnak. A nőstény petéit a vízbe bocsátja s a kifejlődött, hosszúkás, nyúlánk testű lárvák, melyek testük két oldalán légcsőkopoltyúkat, testük hátulsó végén három igen hosszú, sörteforma, tagolt nyúlványt viselnek, három évig fejlődnek, igen falánkok. Fejlődésük utolsó előtti szakában már rövid szárnyat viselnek, amely az utolsó vedlés után lesz tökéletes. Egyik legközönségesebb faj a közönséges kérész (E. vulgata L.), amely 20 mm hosszú és május hóban jelenik meg. Farknyúlványai sárgásbarnák, sötéten gyűrüzöttek. Közeli rokona a Tiszavirág. Tiszavirág (Palingenia longicauda) Legnagyobb európai kérész, 2,5-3,8 cm, a cercusokkal 12 cm-es is lehet. A hímek szárnya halványbarna, a nőstényeké szürkés. A nősténynek nincs szubimágó állapota. Agyagos medrű, lassú vizekben fejlődik. A lárva az iszap szerves korhadékát fogyasztja. Júniusban rajzik. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. Farksertéi nagyon hosszúak, fehérek. Hossza 20-25 mm, mellső szárnya 24 mm. Dél-európai állat, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és előidézője a Tisza virágzásának (flos aquae). Kifejlődve csak néhány óráig élnek, mig a nőstények petéik lerakás által fajuk fenmaradását biztosítják. A petéből kikelő lárvák a vizben élnek vagy három évig, mialatt 20-szor is vedlenek. Ez alatt az idő alatt ki van téve a környezeti változásoknak, és a halak étvágyának is, akik előszeretettel fogyasztják a kérész nimfákat. Az utolsó vedlés alkalmával valamely a vizből kiálló tárgyra, növényre kapaszkodnak fel és itt belőlük kibujik a kifejlődött szárnyas rovar, mig a levedlett lárvaruhájuk visszahull a vizbe. Tapadókészülékkel rendelkező petéiket a vízbe helyezik. A lárva 20-30 vedlés után lesz nimfa, amiből a zavaros szárnyú, nem ivarérett szubimágó bújik ki. Ez rövidesen imágóvá vedlik. Belükbe levegőt nyelnek. A lárvák lemez alakú tracheakopoltyúi a potroh oldalain, néha a hátán helyezkednek el. Főleg ragadozók, de algát, holt anyagokat is fogyasztanak. Az életmódnak és élőhelynek megfelelően többféle alakjuk lehet.

A tiszavirágzás jelensége, amikor a tiszavirág életre kel és káprázatos násztáncát járja a vizek fölött, már az ókorban felkeltette az emberek érdeklődését. Arisztotelész (Kr. e. 384- 322) volt az első, aki írásos említést tett a kérészekről. Ephemeronnak nevezte őket, ami egynapit jelent.
Később Plinius (Kr. u. 23-79.) és Elianus is tanulmányozta ezeket a rovarokat és különbözőképp nevezték el őket: Hemerobius, Ephemerus, Diaria.
Jon Swammerdam, holland tudós írt először 1675-ben a A természet Bibliája c. könyvében a tiszavirág fejlődéséről, illetve ugyanebben a könyvben ábrákat is közölt a lárva külső és belső anatómiájáról.Marsigli rögzítette elsőként, 1726-ban a magyarországi, Tisza melletti megfigyeléseit.


Apró, barna, gyűrűs, kis, tarka, tavi kérész.
Te szerencsés holló egynehány száz télig, Te szerencsés kérész reggeltől estvélig, Ti a természetnek szülöttei vagytok.
Csokonai

,,Tiszavirág a szerelem.
Rövid a nyár és elfeledem.
Tiszavirág, Tiszavirág
Ez a nevem!”

Zsarnay Melinda

„Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.”

magyar népdal

„Fűzfalevél, nyárfalevél kebelére roskad,
S könnyű hab, rezgős hab viszi a halottat,
Fűzfalevél, nyárfalevél pereg, mint az orsó,
S a Tiszán – éjszakán ezer a koporsó.”
         

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu