Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A
megtermékenyített peték a fenékre süllyednek. Üvegtiszták és enyhén
sárgás színűek, átmérőjök 1,5 és 2 miliméter között mozog. A lárvák a 38
nap múlva bújnak ki az ikraburokból, 4-5,5 milliméter hosszúak, a has
alatt világossárga szikzacskó található, mely biztosítja első nyolc napi
élelmüket.A lárvák még úszni nem tudnak fejjel előre lesüllyednek a
fenékre, itt ragasztómirigyükkel megtapadnak a fenéken. Egy nap után
úszni kezdenek első úszásuk folyamán a vízfelszínre igyekeznek, hogy
levegőt szippantva megtöltsék úszóhólyagjukat. Gyakran több napig is
eltart míg feltöltik az úszóhólyagot levegővel.Vizeinkben
többnyire 1-3 kg-os súlyban kerül horogra. De nem ritka a több
kilogrammos, sőt 10 kg-on felüli sem. A legnagyobb példányok 20 kg
körüliek.A ponty lehetséges életkoráról régebben fantasztikus
elképzelések uralkodtak. Ma már a pikkelyminták vizsgálatával egészen
pontosan meg tudják állapítani a ponty életkorát. Például egy 20
kilogrammos ponty életkora bizonyíthatóan 12 év volt. Ugyanakkor egy
svéd rekordhal amely 19,30 kilós volt életkora viszont 30 év volt.
Maximális életkor a pontyoknál kb. 35-40 évre tehető, de előfordulhatnak
szélsőséges esetek is. Bloch szerint a legnagyobb pontyot, amelyről tudunk, az Oderából Frankfurtnál fogták ki, ez 2,5 m hosszú és 35 kg súlyú volt.
A pontyivadék az első időben apró állati és növényi szervezetekből él. Kerekesférget, vízibolhát, kandicsrákot, víziászkát, kérészeket,
és mindenféle lárvát fogyaszt, különösen kedveli az iszapos részeken
meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A ponty növényi táplálékot is felvesz,
elsősorban algákat, de fogyasztja a friss növényi hajtásokat is.
Nevezhetjük a pontyot mindenevőnek. A nagyobb pontyok esetenként a
kisebb halakat is bekapják, de a ponty ettől még nem ragadozó. Étlapján
megtalálható mindenféle féreg, csiga, kagyló, pióca, szitakötőlárva,
tehát minden ami az iszapban rejtőzködik. A táplálékot a ponty a
harmonikaszerűen előrenyúló szájával veszi fel, majd garatfogaival
felaprítja. Gyomra nincs, a táplálék közvetlenül a hosszú béltraktusba
kerül.
Magyarországon a ponty őshonos halfaj, még külön kettő
magyar változata is van. A Duna vízrendszerében a legelterjedtebb forma a
pikkelyes, mérsékelten magas hátú tőponty. Hazánkban az 1800-as évek
vége felé kezdődött az európai alfajból kitenyésztett, és mára
háziasítottnak tekinthető tógazdasági nemespontyok tenyésztése.
Legismertebb a magas hátú, kevés pikkelyű tükörponty, az
oldalpikkelysoros és a pikkelynélküli bőrponty.
A ponty igen
régóta él Európában. Maradványait megtalálták olyan rétegekben, amelyek
még a jégkorszak előtti időből valók. A svájci cölöpépítményekben is
tömegesen találták maradványokat. A jégkorszak miatt a melegvizet
kedvelő halak délre szorultak le, később azután újból visszakerültek. A
görögök és a rómaiak is ismerték és ételül használták őket. Ausonius,
aki a Krisztus utáni IV. században élt és "Mosella" című versében a
Mosel halait felsorolta, a pontyot még nem említi. 583-ból való az a
följegyzés, mely szerint Nagy Theodorich, ravennai udvartartása részére
pontyokat hozatott a Dunából. A pontyot a kereszténység terjesztői
telepítették újból Közép és Észak-Európa vizeibe. A délről érkező
szerzetesek észak felé lépésről-lépésre magukkal hozták a kedvelt böjti
eledelt, a pontyot. Poroszországban már 1399-ben szó van a német
szerzetesrendek számadásaiban pontyostavakról. Innen terjedt el 1560-ban
a ponty Dániába és 1729-ben Pétervárra. Angliában legelőször 1496-ban
említik, de tudjuk, hogy ott ismételten újból és újból meghonosították.
Észak-Amerika több kísérlet után 1877. óta tekinti meghonosodottnak,
Japánban, ahol régebben Kínából bevitt fajtája élt, a pontyot csak
1904-ben honosították meg. A régi krónikások különösen a kolostorokkal
kapcsolatban nálunk is gyakran említik a "piscinákat" (halastavakat),
amelyekben pontyot tartottak. A ponty csak Afrikából és Ausztráliából
hiányzik.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!