Tisza-tó turisztikai régió

A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy része alkotja. A Tisza-tó 1973-ban, a Kiskörei Víztározó tóvá alakításakor jött létre, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett.

Turisztikai látnivalók 

Épített örökség

• Abádszalókon Babamúzeum és faluház található.

Tisza-tó

Tegyen egy képzeletbeli utazást egy különleges vízivilágban, az Alföld síkságán, a hömpölygő folyó és a tó találkozásánál!...Burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öbölzetek, madarak ezrei köröznek a levegőben és bújnak a nádasokban…körülöttük csend és harmónia. A természet csodája a Tisza-t

 

 

Magyarország tenyérnyi területén bejárhatja Európa különleges Világörökségét, a Tisza-tavi Madárrezervátumot, romantikus csónaktúrákat tehet, kipróbálhatja szerencséjét a legendás halbőségéről ismert Tiszán.

Természetfotózás: kirándulásunk megörökítésétől a profizmusig

 

 

 

 

A természetfotózásról sokaknak az elérhetetlen árú teleobjektívek és a napokig szűk les sátrakban gubbasztó fanatikus fotósok jutnak az eszébe. Pedig a természetfotózás ennél sokkal tágabb fogalom. A megkapó, s emlékként megőrizendő tájképet bárki megörökítheti már a legegyszerűbb felszereléssel is.

 

 

 

 

Ehhez nem kell mást tenni, mint nyitott szemmel és lélekkel járni a természetet, s megérezni a pillanatot.

Az ország jó helyei:

 

 

Tisza-tó 2012.05.06. David OgilvyAz olaszoknak ott van a Garda-tó vagy a Lago Maggiore, az osztrákoknak a  Wörthi-tó vagy a Neusiedler See (na jó, a Fertő tóból nekünk is van még egy kevés), egy magyar burzsuj azonban ha vizet akar,  legfeljebb a Balaton északi partján érezheti jól magát. (A déli part túlságosan is a tömegturizmust szolgálja ki.) Nem szabad viszont megfeledkezni hazánk második legnagyobb taváról a Tisza-tóról sem – melynek egyik legfőbb jellemzője az, hogy a nagyközönség alig tud róla valamit.

 

 

A földrajzkönyvekből talán a Kiskörei-víztározó neve ismerős lehet - már akiknek, hiszen alig több mint 30 évvel ezelőtt duzzasztották fel -, na, ennek a mesterséges víznek a földrajzi neve a Tisza-tó.

 

 

 

A túlélés alapjai

Bevezetőnek szeretnék pár szót ejteni arról, miért is éreztem úgy, hogy szükség van egy ilyen cikkre.

Manapság az emberek teljesen függővé váltak a városok-falvak adta mesterséges környezettől. Megszokták, hogy a fürdőben és konyhában mindig van tiszta víz, ha kifogy a hűtő 5 percre van bolt, baj esetén pedig 10 perc és jönnek a mentők, tűzoltók segíteni.

Ha kimegy a természetbe, egy teljesen más szituációba kerül az átlagember. Elszakad minden olyan luxustól, és védőhálótól, amit megszokott.

Menedéképítés Arra a kérdésre, hogy "Mit tenne túlélő helyzetben?", a legtöbb ember a tűzrakásról, az élelmiszer és víz kereséséről beszélne, holott van ennél fontosabb szükséglet is. Elképzelhetők ugyanis olyan időjárási körülmények, amelyben három órán belül meghal az ember, ha nem kerül fedél a feje fölé (pl. hóviharban, de fagypont feletti hőmérsékleten is ki lehet hűlni vizes ruhában, szélben). A menedék azonban nem csak fizikai, hanem pszichikai szükséglet is.

Primitív ételkészítés A primitív főzési technikák létfontosságú ismeretet jelentenek. Sok élelmiszer csak átsütve fogyasztható biztonságosan. Az is előfordulhat, hogy az ízletes étel az egyetlen lelkierőt fokozó örömforrás a terepen, s ily módon is növeli életben maradásunk esélyeit.   A dolog másik érdekes vonatkozása, hogy olyan technikákat őrizhetünk meg és gyakorolhatunk, melyek jórészt a feledés homályába vesztek, holott népünk kultúrtörténetének szerves részei.