Az ország jó helyei:

Tisza-tó 2012.05.06. David OgilvyAz olaszoknak ott van a Garda-tó vagy a Lago Maggiore, az osztrákoknak a  Wörthi-tó vagy a Neusiedler See (na jó, a Fertő tóból nekünk is van még egy kevés), egy magyar burzsuj azonban ha vizet akar,  legfeljebb a Balaton északi partján érezheti jól magát. (A déli part túlságosan is a tömegturizmust szolgálja ki.) Nem szabad viszont megfeledkezni hazánk második legnagyobb taváról a Tisza-tóról sem – melynek egyik legfőbb jellemzője az, hogy a nagyközönség alig tud róla valamit.

A földrajzkönyvekből talán a Kiskörei-víztározó neve ismerős lehet - már akiknek, hiszen alig több mint 30 évvel ezelőtt duzzasztották fel -, na, ennek a mesterséges víznek a földrajzi neve a Tisza-tó. Eredetileg az építésének és feltöltésének három üteme lett volna, ebből azonban csak kettő valósult meg. Így a tervezett átlagosan 3 méteres mélység helyett a mostani nem sokkal haladja meg az egy métert, ennek köszönhetően pedig több mint 30 kisebb-nagyobb sziget található a tóban.

A tó teljes területe 127 km2, így nemcsak nagykiterjedésű vízfelületek, de holtágak, morotvák, természetes vízfolyások, fokok, öblítő csatornák, szigetek és félszigetek tarkítják. Az élővilág ennek köszönhetően kifejezetten gazdag. A Hortobágyi Nemzeti Park részeként az itt található Tisza-tavi Madárrezervátumban mintegy 200 madárfajt lehet megfigyelni. Az ökoturizmus mellett az sem elhanyagolható, hogy a Tisza-tó egyes részein engedélyezett a motoros vízi járművek, így a motorcsónak vagy a jet-ski használata is.

Az időjárás szintén kedvező: az ország csapadékban egyik legszegényebb területei közé tartozik, az éves napsütéses órák száma meghaladja a kétezret. Ez persze mit sem ér megfelelő programkínálat nélkül, de szerencsére az elmúlt időszakban sokat fejlődött ezen a téren a régió. A vezetett kenu-túrák vagy a sétahajózás során könnyen találkozhatunk hódcsaláddal, de az állatvilággal akár szárazon is megismerkedhetünk. Néhány éve épült meg az az 1500 méter hosszú vízi tanösvény, amely lényegében nem más, mint egy pallóút, csatlakozó madárvártákkal, megfigyelő toronnyal, pihenőszigettel. A tavat és környékét kétkerekűvel is fel lehet fedezni, a bicikli utak viszonylag jól kiépítettek, vannak kölcsönzők is, és a sík, könnyű terepen még a kezdők is nagyobb távokat tudnak megtenni komolyabb fáradság nélkül.

Sőt, van már-már európai szintű attrakció is, a múlt hónap végén kezdte meg a próbaüzemet a Tisza-tavi Ökocentrum. Ez lényegében egy 10 hektáros park és egy négyezer négyzetméteres épület, ez utóbbiban kapott helyett többek között egy 1 millió liter össztérfogatú édesvizű akváriumrendszer. A látnivalók között mintegy 40 hazai hal és 15 kétéltű- és hüllőfaj található, akad itt vidracsalád és kétméteres halóriás, a viza is. További látványosság az a 80 m2-es térkép, amely madártávlatból mutatja be a tavat, vagy a 30 méter magas kilátótorony, ahonnan csaknem a teljes Tisza-tó belátható.

Az elme mellett a testet is pallérozhatjuk. A Robin Kalandsziget abban tér el a konkurensektől, hogy itt mintegy 18 hektáron terülnek el a programok. Érdemes kipróbálni a 140 akadályból és különböző nehézségű szintekből álló erdei kötélpályát, vagy a 15 méter magas mászófalat.

Ennek a tetejéről indul egy 300 és egy 400 méter hosszú kötélcsúszda, de van itt a lombkorona szintjén elhelyezkedő tanösvény is, amely a Tiszta-tó élővilágának csak nehezen megközelíthető részét mutatja be. A földön lehet íjászkodni, és van zorb is. Ez nem más, mint egy 3 méter magas, kétrétegű, áttetsző gömb, aminek a belsejében hevederekkel rögzítik a zorbozót, aki így gurul a gömbbel együtt, annak belsejében.

A talán egy kicsit a Fertő tóra hasonlító vidék valóban több napra tud tartalmas programot nyújtani. Éppen ezért fájó, hogy nincs igazán megfelelő kínálat, már ami a szállást illeti. A falusi turizmust kevésbé kedvelőknek egyetlen választása marad, a négycsillagos Tisza Balneum Hotel. A szálloda néhány éve épült, és a főépületben található több mint 50 szoba mellett van több különálló kétszintes apartman is, ahol a nagycsaládosok, és a szállodai szolgáltatásról ugyan lemondani nem akarók, de az egy kicsit nagyobb magányra vágyók érezhetik jól magukat, közvetlenül a vízpart mellett.

A koncepció egyébként kifejezetten érdekes, a belsőépítész a bútorok és egyéb textíliák kiválasztásánál is a természetes anyagok használatát tartotta a legfőbb szempontnak. Ez az a hely, ahol a szőnyeg kókuszból van, a padlózatot lenolajjal kenik, és tiszta vízzel tisztítják. A szobák elsőre talán puritánnak hatnak, valójában azért bőven megfelelnek a kategória által támasztott igényeknek. A termálvizes spa is megfelelő méretű és színvonalas, így esős időben sem kell unatkozni. A wellness részlegen természetesen a száz százalékban bio alapanyagokat tartalmazó termékcsaládot, a Primavera gyógynövényekből készült natúrkozmetikumait használják.

A hozzászólások miatt itt jeleznénk: az év elejétől a Tisza Balneum Hotel új üzemeltetőhöz került, aki a új koncepciót állított fel a szállodára, és nagyobb hangsúlyt fektet a spa részlegre, illetve a gasztronómiára, de "megtartja a természetközeli hotel" élményét.

Néhány további kép a szállodáról: