Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kerceréce (Bucephala clangula) Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon nem védett.Rendszertan Ország:
Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek
(Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae) Nem: Bucephala Faj: B. clangula
A kerceréce (Bucephala clangula) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj.ElterjedésKanadán,
Amerikai Egyesült Államok északi részén, Skandinávián keresztül,
Oroszország északi részéig költ, de szigetszerűen megtalálható a
szárazföld tavainál is.
13 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Sulyom (Trapa natans) Család: Sulyomfélék (Familia: Trapaceae) Egyéb nevek: csemegesulyom, vízigesztenye, vízidió, vízimogyoró, suly, susa, istennyila, szamár tövis, tiszavirág, vad mandola A
sulyomfélék családjába tartozó vízi növény. Úszólevél lemeze rombusz
alakú, nyele úszóhólyagos, bőrnemű, elöl durván fogas. Az alámerült
levelek fésűsen szeldeltek. A virágok a levélrózsa leveleinek hónaljában
képződnek, rövid nyelűek, fehér szirmúak. Szeptemberre érik be a
növénynek a 2–4 hegyes szarvat, a csúcsán pedig koronát viselő termése.
|
|
13 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Vízisikló (Natrix natrix)
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
(Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család:
Siklófélék (Colubridae) Nem: Natrix Faj: N. natrix
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft
A vízisikló egy közismert és elterjedt eurázsiai kígyófaj, hazánk leggyakoribb hüllűfaja.
13 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
KárókatonaRendszertani hely
Osztály: madarak (Aves); rend: gödényalakúak (Pelecaniformes); család: kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)
LeírásTesthossza 80-100 centiméter, a szárnyának fesztávolsága 130-160 centiméter, tömege 1700-3000 gramm. A test nagyon nyúlánk, de erős és hengeres. A nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny, a csőr közepes, a vége erősen kampós. A fejtető, nyak, mell, has, hátalja fényes feketészöld, gyönge fémfénnyel. A hát eleje és a szárny barna, farok- és evezőtollai feketék.Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)Család: Nősziromfélék (Familia: Iridaceae) Mocsarakban,
nedves termőhelyeken, sekély halastavak szélén, vizes árkokban terem. A
szár vastag, belül üreges, hengeres, csak kissé lapos, nem szárnyas. A
tőlevelek kissé hamvaszöldek. A virág sárga, a 3 külső lepel nagy, a 3
belső kicsi, rövidebb a bibeszálaknál. A virágzati buroklevelek zöldek. A
magház csúcsa termékeny, nem csőrös. Az érett magvak levegőburokkal
vannak körülvéve, így lebegnek a vízen, és ily módon terjednek.
A vizi denevér (Myotis daubentoni Leisler)
13 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
A hóbaglyok délre repülnek
A madármegfigyelők beszámolói szerint az
Északi-sarkvidéken élő hóbaglyok nagy tömegben vándorolnak az USA
délebbre fekvő államaiba. A migráció hátterében valószínűleg a lemmingek
elszaporodása áll.
Fotó: dreamstime
A hófehér, 60 centiméter magas, 160 centiméter szárnyfesztávolságú madárból több ezernyit láttak az utóbbi időben, amint Idaho mezőgazdasági területein vadásznak, Montana háztetőin pihennek, Missouri golfpályái felett köröznek és Massachusetts partjai mentén lebegnek.
13 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Jégmadár (Alcedo atthis) Egyéb név: halászmadár, vízi király.
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft Rendszertan Ország:
Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek
(Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Szalakótaalakúak
(Coraciiformes) Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae) Nem: Alcedo Faj: A.
atthis
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának
szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék
(Alcedinidae) családjába tartozó fajElőfordulásaEurópa, Ázsia és Afrika lakója.
13 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Rucaöröm (Salvinia natans)Familia: Salviniaceae Család: Rucaörömfélék 3-12
cm-nyi, egyéves vízi növény. Hármas örvökben elhelyezkedő levelei közül
kettő a víz felszínén úszik, a harmadik karéj gyökérszerű (3-7 cm-es
sallangokkal), a vízben csüng. A víz felszínén lebegő levelek
elliptikusak, 1-1,5 cm hosszúak, felszínükön sűrűn papillákat viselnek,
amelyekről a ráfröccsenő víz lepereg. A növény ezek segítségével marad a
felszínen. Spórával szaporodik, spóraérése: augusztus-október.
Füsti fecske (Hirundo rustica) Státusz: nem veszélyeztetettEszmei értéke 10 000 Ft Rendszertan Ország:
Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek
(Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Fecskefélék (Hirundinidae) Nem: Hirundo Faj: H. rustica
A
füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe, ezen belül a
fecskefélék családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár.ElőfordulásAusztrália kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu