Kerecsensólyom (Falco cherrug) Veszélyeztetett, Magyoroszágon fokozottan védett.Eszmei értéke: 1 000 000 FtElterjedésA kerecsensólyom (Falco cherrug) az eurázsiai erdőssztyepp zóna jellegzetes fészkelő madara. Elterjedési területe Kínától a Kárpát-medencéig terjed. Állományának nagyobb része Ázsiában Mongólia, Oroszország, Kazahsztán, Kirgízia és Üzbegisztán területén –, kisebb része Európában költ. E madár számára mindennél fontosabbak az óriási kiterjedésű, nyílt élőhelyek, a füves puszták. Ott él ugyanis legfontosabb táplálékállata, az ürge. Ázsiában elsősorban a pettyes ürge (Citellus suslicus), Európában pedig a közönséges ürge (Citellus citellus).MegjelenésErőteljes testfelépítésű madár, viszonylag széles szárnyakkal és hosszú farokkal. Felsőteste világosabb vagy sötétebb barna, elmosódott sötét mintázattal, rozsdabarna tollszegésekkel, feje világos, torka fehér, barkója jelentéktelen. Alsóteste fehéres alapon barna cseppfoltokkal mintázott, gatyái rozsdássárgák, belül mintázat nélküli, kívül sötétbarna hosszanti foltokkal díszítettek. Evezői feketésbarnák, farka alulnézetből - a repülő madárnál -, ezüstszürke, áttetsző rozsdássárga harántmintázattal, a tollak külső zászlaján kisebb, a belsőkön nagyobb, kerekded vagy vese alakú rozsdássárga foltokkal. Az öreg madarak csüdje élénk sárga, a fiataloké hamvaskék. A tojók valamivel nagyobbak, mint a hímek.SzaporodásA kerecsen egyéves korában ivarérett, de általában csak később kezd költeni. A párok évente egyszer nevelnek fiókákat. Fészket, a többi sólyomfajtához hasonlóan, nem épít, hanem más madarak: dolmányos varjak, egerészölyvek, héják, parlagi- és rétisasok, a gémtelepeken szürke gémek fészkeit foglalja el. A sziklapárkányokon rendszerint hollófészekben költ. A kiválasztott fészket a hím mutatja a tojónak, amely aztán forgolódva, a mellével egyikszik benne egy megfelelő mélyedést kialakítani a tojások számára. Rendszerint már az első tojás lerakása előtt sokat tartózkodik a fészken, nem vadászik, párja látja el élelemmel. Közép-Európában a kerecsenek rendszerint fán épült fészkeket választanak, de mindenütt költenek, sziklapárkányokon is.
A párok korán kezdenek költeni, március végén vagy április elején már tojások vannak a fészkekben. Területüket azonban már sokkal korábban védik és onnan az odatévedő varjakat vagy ragadozó madarakat nyomban elűzik. Hangos vijjogással fejezik ki nemtetszésüket akkor is, ha ember lép a revír területére. Néha eléje is repülnek és akár 40-50 méternyire megközelítik. A fészekalj általában 3-4 (2-6) kerekded tojásból áll. Színezetük meglehetősen változó: barnássárga, fehéres vagy világos rozsdavörös alapon az agyagbarnától a sötét vörhenyesbarnáig terjedő foltozással vagy felhőzettel díszítettek. Ha a mintázat nagyon finom, elmosódó, a tojások csaknem egyszínűnek tűnnek. A tojó kotlik, a hím csak néha váltja; táplálékot hord a fészekhez, eteti párját, amikor pedig éppen vadászik, egy közeli fán üldögél, tollászkodik és közben őrködik, figyeli a környéket. A tojó napközben óránként egy-két alkalommal megforgatja maga alatt a tojásokat. A fehérpelyhes fiókák körülbelül egyhónapi kotlás után kelnek ki, de már 2-3 nappal korábban, a tojáshéjon keresztül, hangkapcsolatba kerülnek anyjukkal. Ez azért fontos, mert megakadályozhatja, hogy az először költő tojó esetleg zsákmánynak nézze és megegye saját fiókáit. TáplálkozásEllentétben a rokon vándorsólyommal, amely szinte kizárólag a levegőben vágja le kiszemelt áldozatát, a kerecsen rendszeresen zsákmányol a talajról. Alacsonyan repül a legelő felett és így kapja el még a lyuk szája előtt a későn menekülő ürgét. Máskor vakondtúráson vagy más földkupacon ülve figyeli a környéket és indul az alkalmasnak vélt pillanatban a mit sem sejtő zsákmánya felé. Rendkívül ügyesen vadászik a levegőben is, viszonylag hosszú farka nagy fordulékonyságot tesz lehetővé számára. Ha teheti, ilyenkor is a meglepetés erejét használja ki, ha üldöznie kell a galambot, pillanatok alatt 120-150 kilométeres sebességre gyorsulva éri utol. Tápláléka a tőkés récétől az üregi nyúlon át a rovarokig terjed.Magyarországon a legfontosabb tápláléka az ürge.
Vándorló, a nálunk élő kerecsenek a telet a Földközi-tenger környékén töltik.