Fekete-Tisza

A forrás vize a kőfalból egy kő edénybe csurog, és túlcsordulása után eltűnik a sűrű bozótban. Az erecske a környező források vizének köszönhetően igazi hegyi patakként tör utat magának a fenyvesekkel borított hegyek között. 2,5 km megtétele után a patak erőre kap, mivel jobbról csatlakozó Aklos patak bátorítja. Jobbról a Tiszalejtő ( Tiszacsora, 1218 m ) csúcsa emelkedik ki. A faúsztatás korában itt épült fel a Fekete-Tisza legtávolabbi vízfogója, amelynek köszönhetően már innen tutajozhatták a szálfákat. Nem sokkal lejjebb, balról a Tatarivcsik - patak nyer bebocsátást az egyre inkább növekvő folyócskába. Hamarosan a szurdok kiszélesedik, és a csodálatos erdőkkel borított hegyek karéjában nagy kiterjedésű völgykatlanba érkezünk. A völgybe jobbról belépő Apsinec-patak vize már igazi folyóvá varázsolja a Fekete-Tiszát.

A XIX. század derekán a faúsztatás egyik legnagyobb víztározója volt itt. Az egykori gát maradványai több helyen is kirajzolódnak. A turistaszállást is nyújtó egykori gátőrház még ütött-kopott állapotában is egy jóval nemesebb kort idéz, nevezetesen azt a kort, amikor az Apsineci vízfogó a Fekete - Tisza völgyének egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt. Az Apsineci völgyben bal oldalról az egykori országhatár havasáról, az 1719 m-es Fekete - Ágról ( Csorna Kleva ) egy másik folyócska, a Medve ( Medveckij ) - patak csatlakozik a Fekete - Tiszába. E patak völgyében találjuk a Kijevi Egyetem kutatóállomását. Az 1998-as és 2001-es árvizek pusztítása után a folyókon szinte nem is maradt ép híd. Egy újjáépített hídon átkelve az egykori pisztrángtenyésztő telep mellett visz az utunk. Jobbról, balról hangos csobogással beágazó patakok energiáját egyesítve egyre inkább erősödő vágtában tör utat magának a hegyek között a folyó. Varázsos ( Vorozseszka, 1518m ) csúcs felöl a Zsigalovec, balról a Középső-patak üdvözli a főágat. A Pohárszka - határhegy összegyűjtött vizét a Pleckij patak juttatja le a Fekete-ágba.

Gondoljuk el milyen lehetett az a kor, amikor még a csendet csak a fadöntés, a csúsztatás vagy vontatás tompa hangja, a fakitermelő ruszinok kurjantása vagy egy ló nyerítése törtre csak meg. A folyóparton katonás rendben sorakoztak a megépített tutajok, várva az apsineci vízfogó két zsilipjének a felnyitását, hogy a közel százezernyi köbméter víz hatalmas robajjal érkező áradata gyufaszálként kapja hátára az irdatlan rönköket. A hetente kétszeri zsilipnyitást az ügyes kezű ruszin kormányosok már a szálfákból ácsolt tutajokon helyet foglalva várták, hogy aztán építményeiket nagy szakértelemmel tereljék a helyes irányba. A kiszélesedő völgyben az erdészet ellenőrző kapuján áthaladva utunk első településére, Feketetisza ( Csorna Tisza ) hucul falu Podpoharszkij részére érkezünk. A folyóvölgyben hosszan elterülő falu területén egyesül folyónkkal a baloldali mellékág a Melegárok ( Teplij Zsolob ) patak. Jobbra a Fagyalos - hegygerinchez tartozó Nagy Mencsely ( Dragobrat, 1403 m ) csúcsa emelkedik a hegyek fölé. A hegy északi oldalában eredő bővizű Szaniszló ( Szaniszlan ) patak, - melynek felső szakaszán a faúsztatás korában vízfogó működött, - a Fekete - Tiszát már tekintélyt parancsoló folyóvá duzzasztja. Szintén jobbról, a Gladovec-, majd Kis - Gladovec - patak csatlakozik a főághoz.

A falu központjában, a Hosszú ( Dosina, Dozsina, Dovzsina ) - patak torkolatánál emelkedő dombon találjuk a Szűzanya Mennybevitele - templomot. A kívülről átbádogozott fatemplom 1836-ban épült. Az egykori görög katolikus fatemplom ma a pravoszláv híveket szolgálja. A Hosszú - patak völgyében, a torkolattól 5 kilométernyire, a XVIII. században a faúsztatás céljaira szolgáló duzzasztó épült. A Dovzsina - vízfogó maradványai még fellelhetőek. A XX. század eleji vízügyi tervek szerint a Hosszú - patakon egy 1,5 millió m3-es, a Fekete - Tiszán pedig egy 2,5 millió m3-es tároló együttesen egy 12,3 millió kWh évi termelésű vízerőművet működtetett volna.

Kőrösmezőről Rahó irányába haladva a Fagyalos - hegygerinc oldalában törtető Fagyalos-patak csatlakozik a Fekete-Tiszába. A patak völgyében terepjáróval is járható út vezet fel A Dragobrat sítelepre (1403 m). A Fagyalos hegyei között, 1400-1800 méteres magasságban 8 kisebb tavat találunk. Ezek közül legnagyobb az Apsinec-tó amely kisebb testvéreivel együtt táplálja a Fekete-Tiszába ömlő Apsinec -patakot. A folyóparton tovább haladva megannyi forrás és zuhogó közül a leglátványosabb a Trufanec-vízesés. Közvetlenül az út mentén 38 méter magasról zúdul alá a víz ( ez Kárpátalja legmagasabb vízesése ). A vízesésnél fából egy kis esőbeálló is épült ami látványával hangulatossá teszi környezetét. Utunkat folytatva a túlsó parton látható a Kőhavas ( Pietrosz, Petrosz, 2020 m) oldalából eredő Kevele-patak. Ez Kőrösmező Kevelének nevezett legdélebbi része.

Kőrösmezőt magunk mögött hagyva az út mentén ásványvízforrást találunk. Jobbról a Trosztyanec patak csobogása jelzi hogy újabb víztömeg erősíti a folyót. A patakon 2006-ban a térség településeinek ellátására egy mini vízerőművet helyeztek üzembe. Az erőmű környezetbarát technológiával évi 4 millió kWh villamos energiát állít elő. A hegyi státusszal rendelkező Trosztyanec falu itt már szinte összenőtt Tiszaborkúttal. A szintén hegyi státusszal rendelkező Tiszaborkút legfőbb nevezetességét a szénsavas ásványvízforrások adják. A gyógyvizek hasznosítására épült itt a Hriszka Tisza gyógyszálló. A Fekete-Tiszán ahol a vasút a folyó bal partjára kel át, a már említett vízhasznosítási tervek a fentebb felduzzasztott, lefelé óriási erővel rohanó víz még egy újabb hasznosítását irányozták elő. A tervezett vízi erőmű évente 13,5 millió kWh villamos energiát termelt volna.

A Fekete - Tisza mind két partján elterülő Bilin a XX. század előtt Rahó külterületének számított. A jobbról beágazó Bilin-patak völgyében a XX. század első felében erdei vasút vezetett, a torkolatánál pedig gyapjúmosó volt. Bilin nevét egykori pisztrángtenyésztő telepe miatt is számon tartják. A hegyi státusszal rendelkező falu után balról a Csornahora, jobbról a Szvidovec szorításának engedve a völgy összeszűkül. A vasúti híd már azt jelzi, hogy Rahóra érkeztünk. A Csornahóra irdatlan tömegét megkerülve a folyó még egy híd alatt átbújik. A vashíd Perecsényből került jelenlegi helyére a 2000-es években.

A Fekete-Tisza útjának végén megérkezik arra a helyre, ahol - mint ősidők óta szüntelenül - vár rá a Fehér - Tisza, hogy innen már közösen egyesült erővel törjenek utat Máramaros hegyei között.

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.

                                        Képgaléria megtekintése

A Tisza-forrás felújítás előtti állapota 

2008 április 27-én végre eljutottam a Tisza forrásához, a Fekete-Tisza forrásához. Bár már az egykori Magyar Királyság, a Kárpát-medence nagy részét bejártam, a Tisza forrásához eljutni mégis csodálatos élmény volt.
Az Alföld közepén, a Tisza partján élő embernek inni a forrás vizéből ! Nagy érzés !
Sajnos azonban látnunk kellett, hogy a forrás foglalása igen rossz állapotban, az összedőlés határán van.
A forrást foglaló míves támfal1889-ben készült, habarcsba rakott kövekből. Ekkor a forrás vizét néhány méterrel arrább vezették egy csővel, a kőfal közepén kialakított csurgóhoz.
Sajnos az utóbbi évtizedek során a cső tönkrement, a forrás vize jelenleg a csurgón kívül még legalább két helyen csordogál a falon keresztül.
A habarcs porlad, a kövek esnek ki a falból. A fal egyre nehezebben áll ellen a csúszó földnek, melyet a forrásvíz is áztat, segítve a csúszó lap kialakulását.
Pár éve rendbe tették a forrás környékét, árkot ástak a víz összegyűjtésére, s ritkították a növényzetet. Ez sem használt az állékonyságnak. A növényzet gyökérzete némileg összetartja a lecsúszni akaró földet, a gyökerek ritkulása tovább lazítja a talajt, meggyorsítva a csúszást.     
A kőfal egyre jobban dől és omlik, kérdés meddig tart ki. Akár egyetlen tél is elég lehet a teljes tönkremenetelhez, sürgős javítás, újjáépítés szükséges.
A forrásvíz bevezető cső cseréje, új, a földnyomásra méretezett, befogott támfal építése, vagy burkolt rézsű létesítése.
 
Horváth Ferenc

okl. geotechnikai szakmérnök

2008 május 26.