TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS

TISZA-TAVI VÍZI KIRÁNDULÁS hírei

A küszvágó csér (Sterna hirundo)

Csőre rövid, vékony és kissé hajlott. Lábai igen alacsonyak és rövidujjúak. Farka mélyen kivágott. Fejteteje és tarkója fekete; dolmánya és vállai kékes hamuszürkék; fejoldala, nyaka, farcsíkja és összes alsórészei fehérek. Szeme sötétbarna, csőre és lába korálpiros. Hossza 40, kiterjesztett szárnymérete 82, szárnya 27, a legkülső farktollak hossza 14 cm. Elterjedési köre Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagyrészére terjed ki, vonulási útja dél-Afrikáig nyúlik.

A küszvágó csér sokkal inkább tartózkodik a folyók és édesvízi tavak mellett, mint a többi faj. Nálunk áprilisban jelenik meg, és már júliusban vagy augusztus elején ismét vándorútra kél. Egyrészük már Dél-Európában megfelelő téli szállásra akad, de a hideg évszak alatt Észak-Afrikában is mindenütt közönséges.

Rokonai közül röpte gyorsaságával és sokoldalúságával tűnik ki, bár ebben a tulajdonságában egyes rokonai, mint például a kenti csér is, felülmúlják. Rendes hangja az ismert „krié”. Szellemi képességeiben semmi tekintetben sem áll rokonai mögött. Táplálékát apró halak, békák, békalárvák, férgek, pajorok és mindenféle rovarok szolgáltatják. A vízben élő állatokat csapvabukás útján szerzi meg, a földön vagy füvön lévőket röptében kapja el.

Belvizeinknél a küszvágó csér ritkán alkot nagyobb fészektelepeket, a tengerpartokon azonban gyakran sok százan költenek együtt. Költésüket a varjak és hollók, illetve a tengeren saját nagyobb rokonaik veszélyeztetik, habár az öregek hősiesen helyt is állanak értük. Az értelmes ember nem üldözi őket. Állatkertekben vagy állatkedvelőknél itt-ott akadnak ugyan fogságban tartott küszvágó csérek, de nem igen maradnak meg sokáig, minthogy életszükségletüket nehéz kielégíteni.

A küszvágó csér – halászka, halász csér, csélla, csille, csilling, csérja, czerkó – Magyarországon gyakori fészkelő és átvonuló madár. Fészkelés céljából az Alföld és Dunántúl halas vizei mentén szokott megtelepedni, főleg az állóvizeken, azonban a folyók zátonyain is. A magasabb fekvésű területeken csak átvonulóban jelentkezik. Áprilisban érkezik, augusztusban kóborol és szeptemberben távozik, ritkán későbben is akad.

Gazdaságilag érzékeny károkat okozhat s ezért a madárvédelmi törvény nem védelmezi, az új vadászati törvény azonban a fészkelési idő alatt, április 16-tól június 30-ig, nagyon helyesen tiltja lövését. A mesterséges halastavakon azonban ilyenkor is nagy károkat tud okozni s ezért nem egyszer beállhat a jogos önvédelem esete; egyebütt azonban, ahol lényegesebb károkat nem okozhat, mint pl. Ürbő-pusztán, ahol nincsenek nyílt vizek s ezért főleg rovarokkal táplálkozik, a költési idő alatt is feltétlenül megvédendő, mert az alkalmas fészkelőterületek állandó fogyása következtében idestova a küszvágó csér is a pusztuló fajok listájára kerülhet.

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: